könyvajánló

Ide írhatsz...

Bojti Andrea: A magabiztos szülő

(Open Books kiadó, 2023.)

Szülőnek lenni a legszebb és egyben a legnagyobb aggodalommal teli szerep, amely egy felnőtt ember életében eljön. A szülőség, az ezzel kapcsolatos nézőpont az elmúlt néhány évben, évtizedben változáson ment keresztül. Sohasem volt könnyű feladat szülőnek lenni egyetlen korban sem, egyetlen generációnak sem. Ebben a rendkívül felgyorsult világban még nehezebb jól felnevelni egy gyermeket. Minden korban voltak nehézségek (pl. háborúk, járványok), voltak társadalmi elvárások. A mai világban egy kattintásra információk sokaságához jut egy szülő, ha bizonyos témában elakad vagy éppenséggel megkérdőjelezi saját kompetenciáját és nevelési elveit. Az információk tengerében azonban fontos, hogy hiteles szakembertől érkezzenek a kérdéseinkre a válaszok. Az elvárások rendkívül nagyok a szülőkkel szemben. A görcsössé váló jól akarás közepette azonban azt gondolom, hogy fontosak a szabályok, a keretek, amelyek a mindennapokat meghatározzák. Erről is ír A magabiztos szülő c. könyvében Bojti Andrea, klinikai gyermek- és ifjúságpszichológus. Az "elég jó szülő" fogalmát is kiemeli. Főként kisgyermekkorban, de akár a későbbi életszakaszokban is a szülői minta a legfontosabb a gyermek számára. A szülői szerepek, nevelési elvek ismertetésén túl életszakaszokra lebontva támogatja a szülőt, ha kételkedne abban, hogy gyermeke életkorának megfelelően viselkedik-e, reagál-e egy-egy szituációra. Az elméleti rész mellett a gyakorlati tapasztalatok átadása is szempont volt a szerző, a klinikai gyermek- és ifjúságpszichológus számára. Jó szívvel ajánlom ezt a szakirodalmat minden szülő és leendő szülő számára, aki szeretné tudni és érteni, hogy hogyan tudja gyermeke fejlődését támogatni.

Kemecse, 2025. május 5. 

Kácsor-Ferkó Enikő gyógypedagógus-logopédus, tagintézmény igazgató helyettes

Deliága Éva: A szemnek láthatatlan

(Mi állhat a gyerek viselkedése, tünete hátterében?)

Kulcslyuk Kiadó, 2020.

A gyermeknevelés bárki is állítja az ellenkezőjét, nehéz és buktatókkal teli. Az ismeretek és tapasztalatok hiánya legalább annyira nehezítheti a problémás helyzetek megoldását, mint az információk áradata. Minden szülő szereti a gyermekét, igyekszik a tőle telhető legjobb és leghatékonyabb eszközöket használni a gyermeknevelés kríziseiben, de vajon kellő gyakorlattal rendelkezik-e a birtokába jutó tanácsok (FB, szomszédasszony, családtagok, barátnők, újságok, könyvek) mérlegelésében. Ehhez kiváló útmutatós és szemléletformáló kiadvány Deliága Éva tanácsadó szakpszichológus könyve, mely nem csupán rendet tesz az információk sűrűjében, hanem gyakorlati és konkrét tanácsokat is ad. Sokszor úgy gondoljuk egyedül minket érint egy-egy probléma, ennek súlyát érezzük is magunkon. A szerző célja, hogy a könyvet elolvasó szülő biztonságosabban meg tudja ítélni, mi állhat a gyermeknél tapasztalt viselkedés, vagy tünet hátterében. Kapjon továbbá hasznos eszközöket az elakadásai feloldásához, a harmonikusabb szülő-gyermek kapcsolat kialakításához. Fontos törekvése továbbá jelezni azokat az eseteket, amikor a szakember felkeresése nem halogatható.

A konkrét gyermeknevelési helyzetek és dilemmák bemutatása során minden szülő magára és a családja helyzetére, gyermeke aktuális nehézségére ismerhet rá, közben megértheti a tünethordozás mögött álló okokat, csökkentve ezzel a saját maga feszültségét, melyet dilemmái szülnek. Nagy örömmel tapasztaltam, hogy-többek között- az engedékenység, szabálytartás és szabálykövetés témát is érinti a szerző, megerősítve a szülőket abban, hogy a szabály, annak ellenére, hogy időnként nehéz követni, biztonságot és nem röghöz kötöttséget ad. A szülő tapasztalatokkal bíró, irányító személy, aki szenzitíven ráhangolódva gyermeke jelzéseit bizonyos kérdésekben döntést hoz, nem pedig a gyermekére bízza azt.

A kiadvány végig követi az elakadási pontokat téma és életkor szerint, így széles spektrumot érintve kapunk feloldást szülőként az elakadásaink okozta bűntudat tekintetében.

Kemecse, 2025. április 16. Módyné Cselényi Mónika gyógypedagógus-logopédus, tagintézmény igazgató

Yvonne Kort: Az egészség a szájban kezdődik

Scolar Kiadó 2019.

Logopédusként feladataim közé tartozik a beszédszervek állapotának vizsgálata, ezért szeretném felhívni a szülők figyelmét a járásunkban nagyon nagy számban tapasztalt szájápolási problémákra. A gyermekek tejfogazata többségben elszuvasodott, elhalt, vagy sötétre színeződött csonkok, amelyek megelőzésében a szülőknek nagy szerepe van. A rendszeresen ápolt tejfogazat biztosítja a maradó fogak helyét, elősegíti a tisztább hangok képzését, valamint elősegíti a jó emésztést is.

Yvonne Kort - elismert szájhigiéniai szakember - könyvében holisztikusan tekint a szájápolás fontosságára, amely az egész testünk egészségére nagy hatással van. A biológiai folyamatok leírásán túl ápolási tippeket és érdekességeket is megfogalmaz a szerző. Legfőbb szájápolási tippjei a következők:

1. Figyelj a szád tisztaságára!

Naponta kétszer moss fogat, és egyszer tisztítsd meg a fogközeidet is interdentális fogkefével vagy fogselyemmel. Három havonta cserélj fogkefét! A fogzománc a szervezetünk legkeményebb anyaga, és ahányszor iszunk vagy eszünk valamit, puhulni kezd.

2. Nyitsd ki a konyhaszekrényeket!

A szájban előforduló gyulladások hatékonyan kezelhetőek sós vizes öblögetéssel, valamint fájdalomcsillapító hatása is van. A fogszuvasodásért felelős baktériumok szódabikarbónától elpusztulnak, ezért ritkán moss vele fogat, vagy készíts belőle szájvizet! Öblögetés olivaolajjal, kókuszolajjal, szezámolajjal teafaolajjal, aloe verával, ezen kívül több gyógynövényt is felsorol a szerző.

3. Engedd lélegezni a szád!

Az aktív oxigén nagyon fontos a szervezetnek, valamint a szájban található jó baktériumoknak. A gyakori szellőztetés és növények az otthonodban, valamint a szabadban töltött idő segítenek a szájflórád egészségének, megfelelő orrlégzés mellett!

4. Gondoskodj a megfelelő folyadékmennyiségről!

A víz fontos építőeleme a fogaknak is, és az egész szervezetünk számára a legfontosabb folyadékforrás. A zöldség és gyümölcsfogyasztással szintén pótolod a tested folyadékszükségletét.

5. Szeresd a baktériumaidat!

Rostban gazdag étrenddel egyensúlyban tarthatod a száj és bélbaktériumaidat, a probiotikus ételek pozitív hatással vannak a fognyakra, és a fogínygyulladás is csökken általuk.

6. Tápláld a szád!

Az egészséges fogsor valamint az általános jólétünk egyik kulcsa a változatos táplálkozás, a szád egészségét főként C és D vitaminokkal segítheted!

7. Kerüld a káros anyagokat!

Bizonyos tápanyagok gátolják a szájápoláshoz (is) szükséges vitaminok és ásványi anyagok felvételét, erről részletesen ír a szerző.

8. Fékezd meg a benned rejlő édesszájút!

A szád egészségére negatív hatással van a rostot nem tartalmazó cukrok mértéktelen fogyasztása.

9. Kezeld a stresszt!

A stresszes életmód tönkreteszi a fogainkat, mindezek csökkentésére a könyvben több tanácsot kaphatunk.

10. Aludj eleget!

A mélyalvásban regenerálódik a testünk, ezért nagyon fontos, hogy ne sajnáljuk magunktól a minőségi alvást sem. Ha erős az immunrendszerünk, hamarabb gyógyulnak a szájban lévő gyulladások, afták is.

Fontosnak tartom, hogy a gyermekeket már az első foguk megjelenésétől szoktassuk a helyes fogápolási napi rutinhoz, kontrolláljuk az édességfogyasztást, ne adjunk cukros, szénsavas üdítőitalokat, étkezés közben ne használjuk közösen evőeszközt gyermekünkkel, valamint probléma esetén ne féljünk szakember segítségét kérni!

Fekete-Hankószky Enikő logopédus

ESZKÖZÖK ÚJRAHASZNOSÍTOTT ANYAGOKBÓL

HASZNOS TANÁCSOK A MÉDIAHASZNÁLATTAL KAPCSOLATBAN

Médiahasználat, képernyőidő

Szívből ajánlom a szülők figyelmébe a "kütyük" használatról szóló tartalmas és tanulságos cikket.

Vekerdy Tamás évtizedeken át számos hasznos tanáccsal látta el a szülőket, hogy túljussanak a gyermeknevelés nehézségein. A szülők figyelmébe ajánlanám Vekerdy Tamás tanácsai a gyerekkori képernyőhasználathoz című cikkét, ami a NŐK Lapja 2024/04/07. számában jelent meg és az interneten is elérhető a következő linkre kattintva.

https://www.noklapja.hu/retro/2024/04/07/vekerdy-tamas-nok-szamitogep-akarat-tanacs/

Napjainkban egyre többet vitatott téma, hogy milyen hatással van gyermekeink fejlődésére a képernyőhasználat és káros testi és idegrendszeri hatásairól is számos információt kapunk.

Pszichológusok is hangsúlyozzák, hogy a korlátlan képernyőhasználat mennyire káros a gyermekek éretlen idegrendszerére, akik arra vannak kihegyezve, amit a digitális világ ad: gyors váltások, színes képek, hanghatások, azonnali jutalom.

Vekerdy Tamás is abban látja a képernyőhasználat veszélyét, hogy a nagymozgásigényű gyermeket szinte lebénítja:

• csak ül a képernyő előtt, holott mozogva ismeri meg az őt körülvevő világot, ismereteket, tapasztalatokat szerez
• a látott kép leállítja a fantázia működését, a belső kép készítését, amiben a tapasztalatait kellene feldolgozni
• tárgyi kapcsolatot helyez a személyes kapcsolatok helyére, holott a gyermek önbizalma, kapcsolatteremtő képessége a személyes kapcsolatokban erősödik

Fejlesztőpedagógusként az a meglátásom, hogy a képernyő önmagában nem rossz, sőt a mindennapi életünk része lett, de tudnunk kell okosan használni, vagyis ne a "kütyüzés" irányítsa a gyermekeink mindennapjait, hanem mi szülők határozzuk meg, hogy mit-mikor és mennyi ideig kötheti le az eszköz a gyermekünk figyelmét.

De mielőtt a gyerekeinknél korlátozzuk az eszközhasználatot, előtte mi magunk is tegyük le a kezünkből a mobiljainkat, nézzünk a gyermekünk szemébe és beszélgessünk vele, tanítsuk meg őt más eszközöket használni pl. közös meseolvasás, rajzolás, társajáték, mozgás a szabadban és öleljük meg naponta többször gyerkőcünket, hogy érezze szeretetünket.

Kemecse, 2025. május 5. Madácsiné Suskó Márta

fejlesztő pedagógus

Az érzelmi intelligencia fejlesztésének lehetőségei óvodás korú gyermekeknél

Az érzelmi intelligencia az a képesség, amely lehetővé teszi, hogy felismerjük, megértsük és szabályozzuk saját érzelmeinket, valamint hatékonyan viszonyuljunk mások érzéseihez. Ez nem csupán az érzelmek (düh, szorongás) tudatos kezeléséről, személyes jólétünkről szól, hanem társas kapcsolatainkat, életvezetési, konfliktuskezelési képességeinket, és kommunikációs készségeinket is befolyásolja. A magas érzelmi intelligenciával rendelkező emberek könnyebben kezelik a stresszt, jobban alkalmazkodnak a kihívásokhoz, és erősebb kapcsolati hálót építenek ki. Az alacsony érzelmi intelligencia jelei gyermekkorban több területen is megmutatkozhatnak, a társas kapcsolatokban, érzelemszabályozásban és kommunikációban.

Figyelemfelhívó jelek:

· Az érzelmek kifejezésének nehézségei – A gyermek nem tudja szavakkal kifejezni, mit érez, vagy gyakran összezavarodik az érzelmeivel kapcsolatban.

· Gyakori dühkitörések vagy hisztik – Nem tudja megfelelően kezelni a frusztrációt, gyakran túlzottan reagál apró problémákra.

· Empátiahiány – Nem veszi észre mások érzéseit, nem törődik azzal, ha valaki szomorú vagy dühös.

· Gyenge társas készségek – Nehezen barátkozik, gyakran kerül konfliktusba kortársaival, nem érti a társas helyzeteket.

· Impulzív viselkedés – Nem tudja kontrollálni az indulatait, meggondolatlanul cselekszik anélkül, hogy figyelembe venné a következményeket.

· Fokozott szorongás vagy visszahúzódás – Nehezen kezeli a változásokat, új helyzetekben szorongóvá vagy zárkózottá válik.

· Nehezen fogadja a kritikát – Ha valaki kijavítja vagy visszajelzést ad neki, könnyen megsértődik.

Az érzelmi intelligencia fejlesztésének lehetőségei óvodás korban:

1. Érzelmek felismerése és megnevezése

• Beszélgetések az érzelmekről, pl. "Mit érzel most? Miért vagy szomorú/vidám/mérges?"
• Tükrös játékok, ahol a gyerekek arcukat nézve utánoznak különböző érzelmeket.
• Érzelemkártyák vagy képeskönyvek használata az érzelmek felismeréséhez.

2. Mesék és történetek feldolgozása

• Olyan mesék olvasása, amelyekben a szereplők érzelmekkel küzdenek, majd közös megbeszélés, "Mit érzett a szereplő?" kérdésekkel.
• Bábozás vagy dramatizálás, ahol a gyerekek különböző érzelmeket jelenítenek meg.

3. Játékos helyzetgyakorlatok és szerepjátékok

• Szerepjátékok, ahol a gyerekek különböző szituációkat játszanak el (pl. barát segítése, konfliktus megoldása).
• "Mi lenne, ha...?" játékok, ahol különböző érzelmi helyzetekre keresnek megoldásokat.

4. Empátia és társas készségek fejlesztése

• Együttműködést igénylő csapatjátékok.
• Mások érzelmeire való ráhangolódás gyakorlása, pl. "Mit gondolsz, hogy érezheti magát a barátod?"

5. Önszabályozás és stresszkezelés

• Légzőgyakorlatok és relaxációs technikák (pl. mély levegővétel "lufi fújás" módjára).
• Nyugtató sarok kialakítása, ahol a gyermek megnyugodhat, ha zaklatott.

6. Pozitív megerősítés és érzelmi támogatás

• A gyermek érzelmeinek elfogadása és visszatükrözése, pl. "Látom, hogy mérges vagy, megértem."
• Dicséret és bátorítás az érzelmek megfelelő kifejezéséért.

Kemecse, 2025. május 5. Nuszer Éva gyógypedagógus