KÖNYVAJÁNLÓ

Könyvbemutató: Jean-Dominique Bauby: Szkafander és pillangó c. regénye

Tanítani arra, mit jelent a türelem, mit jelent a kitartás, mit jelent az, amire azt mondjuk: számít! Valójában sokkal több az, ami számít, mint amiről általában hisszük azt: az számít, amit gondolunk és az, hogy megosztjuk-e másokkal, próbálunk-e másokon segíteni ez által? Megtesszük-e azokat a lépéseket, amiket leereszkedve a magas pozícióból meg kell tennünk, vagy kényelmesen ülünk tovább az élet magaslatain, nem észre véve azt, ami valójában, igazán számít. Mert igazán csak a családunk mérhetetlen, mindennél nagyobb szeretete, aggódása, önzetlen ragaszkodása számít, s az, hogy az emberek, akikkel nap-mint nap találkozunk szeretettel és tisztelettel gondolnak-e ránk. Már főhősünk is bánta mindazt, amit a "magaslatról" leereszkedve nem tett meg, s már nem is fog tudni soha megtenni.

Ennek az idilli életnek azonban abban a percben vége lett, amikor megtörtént az a bizonyos rosszullét, ami miatt egy teljesen új és az előzővel ellentétes élet vette kezdetét: a kórházi lét. Fényűzésből, csillogásból fehér színű kórházi falak és fehér ruhás kórházi személyzet közé költözött főhősünk, egy ágyhoz kötve úgy, hogy csak a pislogásával tudott kommunikálni a környezetével. Kis idő elteltével össze kellett varrni az egyik szemét, ami elmondhatatlan traumát jelentett számára: látta, ahogyan "elvarrták előle e világot"! Ő próbált mindeközben kiabálni, ordítani, könyörögni, mindent megtett, amit egy kétségbeesett ember tesz a végső reménybe kapaszkodva, de csak magatehetetlenül feküdt, önmaga börtönébe, saját gondolatataiba zárva, melyből most már sehogyan se találta a kiutat. Most már az ép szemhéján kívül semmit sem tudott mozdítani. Már nem érezte úgy, hogy még mindig ő az a híres, megbecsült ember, aki lábai előtt ott hevert az egész világ, akinek tollából merítettek életerőt, ihletet az emberek, vagy menekültek a teljes magányba, kétségbeesésbe, hisz ő volt a főszerkesztője az egyik leghíresebb női magazinnak. Míg korábban a kommunikáció, a beszéd és az írás jelentette számára az életet, most a legnagyobb kirándulást az jelenti, hogy kitolják a kórházi erkélyre. Úgy érzi, testét szkafanderbe szorították, de a képzelete még megmaradt, az szárnyalhat, mint egy igazi, vidám pillangó.

Egy olyan alattomos betegség szótlan áldozata ő, mely nem enged ki néma börtönéből: a locked-in-syndroma némán tartja fogva. Egy film a könyv alapján íródott, maga a saját szkafanderébe zárt főszereplő írta le gondolatait, érzéseit. Könyvét betűről-betűre diktálta le segítőjének, Claudenak, aki felolvasta neki a francia ábécét, ő pedig pislantással jelzett a megfelelő betűnél. Ez egy olyan emberfeletti munkát jelentetett mindkettőjük számára, ami önmagában beszél kitartásról, megsegítésről, az élethez való ragaszkodásról, útmutatásról.

Balogh Beáta (logopédus)

A hiperaktív, figyelemhiányos gyermek

(Segítség az ADHD megértéséhez és kezeléséhez)

Logopédusként Christine Ettrich és Monika Murphy-Witt :A hiperaktív, figyelemhiányos gyerek (Segítség az ADHD megértéséhez és kezeléséhez)című könyvét egy rendkívül gyakorlatias, hiánypótló műként ajánlom a szülők figyelmébe. Az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitási- zavar) nemcsak a magatartásra, hanem a beszédfejlődésre és a tanulási képességekre is komoly hatással van. Ez a könyv pedig segít abban, hogy a szülő ne a "rossz gyereknek", hanem egy sajátos idegrendszeri fejlődésű, támogatásra szoruló személyiségnek lássa gyermekét.

A könyvben három nagyobb fejezet található:

• fejezet: Figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD)- Az okokról
• fejezet: Hatékony segítség a gyermeknek
• fejezet : Ami az életet megkönnyíti

1.Figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD)

Még mindig gyakori, hogy a szülőkre hárítják a felelősséget, ha a gyermek " hiperaktív" vagy figyelmetlen. Holott régóta tisztában vagyunk vele, hogy az ADHD okát az agyban kell keresni: a zavar neurobiológiai eredetű. Ahogy általában minden gyermek más és más, úgy az ADHD-s gyermekeknél is egyénileg eltérőek a tünetek.

Az ADHD legfontosabb három fő tünete:

• A gyermek figyelmetlen, nehezen koncentrál
• Impulzív, kevéssé tud uralkodni magán
• Nyugtalan és hiperaktív

Az esetek csaknem 80%-ában további tünetek vagy kórképek is jelentkeznek. Ezek a következők lehetnek:

• az ingerek érzékelésének és feldolgozásának zavarai
• a mozgáskoordináció és -tervezés problémái
• finommotoros nehézségek
• tanulási nehézségek és részképességzavarok
• tanulási és fejlődési zavarok
• feledékenység
• alacsony önértékelés és önbecsülés
• szorongás, félelmek
• társas viselkedés problémái

Okok: A szakemberek alapvetően abból indulnak ki, hogy az ADHD-t különböző biológiai és pszichoszociális tényezők együtthatása idézi elő. Döntőnek azonban az agyi hírvívő anyagok hiánya vagy egyensúlyhiánya bizonyul.

2.Hatékony segítség a gyermeknekAz ADHD krónikus szindrómának számít, ezért nem gyógyítható. Azonban a terápiás lehetőségek palettája igen széles. Az ADHD kezeléséhez mai tudásunk szerint háromféle standard gyógymód áll rendelkezésre: a gyógyszeres kezelés, a kognitív viselkedésterápia és a szülők továbbképzése.

A gyógymódok áttekintése: ( a könyvben részletesen bemutatásra kerülnek)

• Gyógyszeres terápia
• Viselkedésterápia
• Szülőtréning
• Szenzoros integrációs terápia
• Pszichomotorika
• Homeopátia
• Étrendterápia
• Neurofeedback
• Ergoterápia
• Beszédterápia
• Lóasszisztált pszichoterápia és egyéb lovas terápiák
• Kutyaasszisztált terápia

3.Ami az életet megkönnyíti

Az ADHD nem olyan, mint a nátha. Nem fog egyszer csak elmúlni, bármit is tesz ellene. Az ADHD krónikus zavar, amely hozzátartozik gyermekéhez. Tekintse úgy, hogy gyermeke különleges ember, akinek egyéni igényei, ötletei vannak, és szárnyaló fantáziája-ön pedig abban segít neki, hogy kibontakoztassa képességeit, hogy megtalálja és el tudja érni céljait.

A hétköznapok tíz legfontosabb szabálya:

• Gondoskodjon stabil napirendről.
• Egyszerűsítse a mindennapokat. A kevesebb néha több, legyen szó játékról, tévéről.
• Alakítson ki szertartásokat. A közös reggeli, az esti mese, a hétvégi kirándulás.
• Szakítson időt gyermekére. Igyekezzen pozitív kapcsolatot kialakítani gyermekével!
• Vonja be gyermekét minél több mindennapi házimunkába a konyhába, a kertben.
• Már kicsi korától adjon gyermekének olyan feladatokat, amelyeket el tud végezni.
• Beszélgessenek sokat, lehetőleg miközben együtt csinálnak valamit.
• Találjanak ki közös programokat, amikor együtt mozoghatnak.
• Mutasson példát gyermekének konfliktushelyzetekben is.
• Őrizze meg a nyugalmát, türelmét! Próbálja meg előre látni és megelőzni a problémákat, és ne akarjon tökéletes lenni!

Azt gondolom, hogy ez a könyv segítséget nyújt a szülőknek gyermekük megértésében és elfogadásában. A szerzők közérthetően magyarázzák el a tünetek mögötti biológiai és pszichológiai okokat. A szülőt az önvád helyett a megoldás felé tereli. A könyv ugyanakkor nemcsak elméletet közöl, hanem konkrét ötleteket is ad a konfliktusok kezeléséhez, a gyermek motiválásához.

Békésiné Csonka Anita

logopédus-gyógypedagógus

GERINCFERDÜLÉST JAVÍTÓ GYAKORLATOK

Cikkajánló

Ajánlom a szülőknek elolvasásra Kopp Mária orvos pszichológus "Változtass, hogy változhass!"című gondolatait, ami a gyermekneveléssel kapcsolatosan nyújt segítő, megszívlelendő tanácsokat.

Gyereket nevelni elméletben mindenki tud, csak a gyakorlattal szoktak meggyűlni a bajok. Ugyanis minden gyerek más, és minden szülőnek megvan a saját elképzelése, elve, nevelési stílusa. Napjainkban vitathatatlanul mások a gyerekek, mint néhány évvel ezelőtt. Ez megnyilvánul az érdeklődésükben, a kommunikációjukban, hozzáállásukban és az együttműködésükben egyaránt. Meglátásom szerint ennek főbb okai többek között, hogy sokat változott a szülők gyermek nevelési szemlélete és nagy teret kapott a képernyőzés. Éppen ezért a régi bevált módszerek már nem elegendőek ahhoz, hogy a gyereket motiválni, tanítani és fejleszteni tudjuk, vagyis a hagyományos pedagógiai eszközökkel már nem érünk el célt.

A gyermek első és a legfontosabb nevelési színtere a család, otthon fektetjük le az alapokat amire minden más épül. Otthon a gyerek megtanul beszélni a felnőttekkel, hogyan reagáljon a hibáira, mit jelent a tisztelet, hol vannak a határok, mi történik, ha rosszat tesz, megtanulja elfogadni a "nem"-et. A mai szülők egyre gyakrabban szembe kerülnek azzal, hogy nehezen tudják kezelni a gyerekeik viselkedését, követelőzéseit.

Új módszertani eszközökre és más gyermeknevelési szemléletre van szükség. A váltás nem azt jelenti, hogy elengedjük a kereteket és a következetességet, hanem azt, hogy tudatosabban és határozottabban veszünk részt a gyermek mindennapjaiban. A nevelés nem csupán szeretet, hanem felelősséget is jelent. Azt jelenti, hogy megtanítjuk a gyermeket: nem mindent szabad, nem minden érzelem igazolja a viselkedést, nem minden kívánság teljesülhet és nem minden hiba marad következmények nélkül.

A jó nevelés kulcsai a következetesség, a határok és az egész család igényeinek egyensúlya.

"Gyermekednek te vagy a mintája.

Tőled tanul szeretni, harcolni, félni, hazudni-vagy éppen igazat mondani." Müller Péter

https://valtozhass.com/ (letöltés ideje: 2026. 05.11.)

Madácsiné Suskó Márta fejlesztőpedagógus

KÖNYVBEMUTATÁS

Szegleti Gabriella, Vibók Ildi:

Ha tényleg tudni akarod… A neurodiverzitás könyve gyerekeknek és felnőtteknek

Kulcslyuk Kiadó, 2023.

Gyógypedagógus-logopédusként gyakran kérnek segítséget, tanácsot a többségi pedagógusok a speciális igényű gyermekkel kapcsolatosan, hogyan tudnák őket is motiválni, beolvasztani a közösségük egységébe, megszokott mindennapjaik nyugalma érdekében. Pedig igazából az inkluzív szemléletmód nem erről szól. Fontos hogy megértsük, nekünk kell kilépniük a komfortzónánkból ahhoz, hogy segítsünk a tipikus fejlődésű társaikkal elfogadtatni, megértetni a neurodiverz társaik működését, rávilágítani az erősségeikre, az összetartozás miértjére.

Vibók Ildi kétszeres Hubby díjas szerző, és a Bethesda Kórház ADHD Ambulanciájának vezető pszichológusa dr. Szegleti Gabriella gyermekkönyve nem csak gyermeknek szól. A figyelemzavart típusonként - autizmus, tik zavarok, ADHD, diszgráfia, diszkalkulia, diszlexia- dolgozza fel valósághű szituációkban, egy-egy gyermek napjának, figyelmének fókuszára vonatkoztatva, ezért a történeteket szívesen ajánlom szakembereknek, többségi pedagógusoknak, érintett és nem érintett szülőknek is érzékenyítés céljából. A gyermekek történeteiben megjelennek az alcímekben jelölt atipikus működés legjellegzetesebb tünetei, viselkedésmintázatai. A történetek szereplői főként iskolások, de egy nagycsoportos óvodásnak is emészthető mesékkel, felnőtteknek szóló játékötletekkel gazdagított és gyönyörűen illusztrált könyv, amely igazán hiánypótló a közérthető tájékoztatásban a járásunkban is.

A könyv legfőbb üzenete, hogy a stigmatizálást és a kirekesztést váltsa fel a tenni akarás és az önreflexió, a mindenki számára elfogadható környezet megteremtése (Fekete-Hankószky Enikő)

SZIKRÁK SZÜLŐTRÉNING BEMUTATÁSA

Tagintézményünk szülők számára SZIKRÁK szülőtréninget indít a kommunikáció/beszédfejlődés támogatására immár második alkalommal. A célcsoport a nyelvi fejlődés lassulásában, elmaradásában érintett 2-4 éves gyermekek szülei, egy-egy alkalommal 6-8 fő. Az alkalmak hetente egyszer, 7 héten keresztül valósulnak meg a tagintézmény székhelyén, két logopédus szakember vezetésével.

A tréningen megismerhetik a szülők a beszédfejlődés folyamatát, az egyes mérföldkövekhez köthető beszédfejlődési állomásokat, illetve azokat a tényezőket melyek támogatják, vagy hátráltatják, visszavetik a beszédfejlődést.

Az "ördögi kör" megismerésével magyarázatot kapnak arra a folyamatra, mely a beszédfejlődési késés felismerésekor indul és a hibás, de értehető reakciók, stratégiák miatt további nehézségeket generál.

A szülők végiggondolhatják milyen mindennapi élethelyzetek vannak, melyek a beszédfejlődés támogatására használhatók (pl. pelenkázás, kertészkedés, séta), illetve segítséget kapnak abban, hogyan javítsák és hogyan ne korrigálják gyermekük tévesztéseit.

A tréning segít megmutatni a közös játék során adódó kommunikációs helyzetek megfelelő használatát, ötleteket ad a közös, együtt töltött idő körülményeinek optimalizálására.

Népszerű eleme a szülőtréningnek a képeskönyv-nézegetés, mesélés módszere, annak bemutatása és kipróbálása konkrét helyzetekben, hogyan segíti a szülő a saját ütemben és érdeklődés mentén történő meseolvasást, képeskönyvnézegetést. Javaslatokat teszünk mesekönyv-típusokra, melyek eredményesen és élvezettel használhatók.

Támogatjuk a szülőket a kérdezés helyes technikájának használatában, hiszen a beszédfejlődés segítése tekintetében nem mindegy milyen típusú kérdéseket teszünk föl a beszélgetés során.

A szülők számára jól használható mondókagyűjteményt adunk át és felhívjuk figyelmüket a mozgás-ritmus-beszéd összekapcsolására. Valamennyi fent említett területet videofelvételekkel szemléltetünk, melyek szemléletesen és könnyen érthető formában jelentenek útmutatót. Minden alkalommal az aznapi ismereteket, új információkat vázlatos formában átadjuk a résztvevő szülőknek, egyúttal némi házi feladatot is adunk az otthoni gyakorlás, a tanultak kipróbálása tekintetében.

Szívből és szeretettel ajánlom valamennyi érintett gyermek szülőjének a tréninget, különös tekintettel arra, hogy a kutatások szerint a "hagyományos" terápia mellett, de anélkül is kifejezetten hatékonynak bizonyult a beválás vizsgálatakor a szülők támogatása gyermekük beszédfejlődése tekintetében.

                                                                          Módyné Cselényi Mónika

                                                  tagintézmény-igazgató, gyógypedagógus-logopédus

A gyermeki agresszió kezelésére alkalmas             6+4 módszer

Az agresszió veleszületett emberi sajátosság, veleszületett ösztön, mely az önérvényesítést segíti. A gyermekek a dühöt, frusztrációt többféle formában adhatják ki magukból, például rúgás, ütés, karmolás, harapás, hajtépés, tárgyi környezetben kár okozás formájában.

Előfordul olyan eset is, amikor az agresszió önmagára (autoagresszió) irányul (fejét a falba veri, önmagát csipkedi, fizikai sérülést okoz magának) vagy verbálisan (szavaival másokat bánt pl. gúnynevek használata, csúfolódás, káromkodás) jelenik meg.

Az érzelemszabályozás, az önszabályozás kisgyermekkorban fejlődik, hiszen a gátló funkciók még nem alakultak ki. Fontos a háttérben lévő okok felderítése és kezelése és a következetes szülői magatartás.

6 módszer az agresszió kezelésre – amikor éppen történik

1. Magabiztos fellépés – a szülői nyugalom fontossága elengedhetetlen, hiszen ez által tud a gyermek erőt meríteni ahhoz, hogy meg tudjon nyugodni. A szülői nyugalom, higgadtság segíti a gyermek érzelmi stabilizálódását. Rövid, tömör mondatokban "hangosítsa ki" a gyermek érzelmeit. Tegyen javaslatot arra, hogy az adott szituációt milyen más módon lehet kezelni.

2. Határozott leállítás – a fizikai agressziót azonnal le kell állítani (pl. rúgást, ütést, karmolást), fontos a további erőszakos viselkedés megakadályozása.

3. Az energia konstruktív, elfogadható irányba terelése – a gyermekek sokszor frusztrációjukból adódóan lehetnek agresszívek, pl. ösztönösen kiabál, lendíti a kezét, lábát mindazért, hogy a feszültségétől megszabaduljon, azt csökkentse. Ajánljon fel lehetőségeket, hogy ezt hogyan teheti meg, pl. püföljön egy óriási párnába; egy lapot firkáljon össze, mutassa meg, hogy mennyire dühös vagy kérje meg, hogy kiáltson egy akkorát, amekkorát tud. A helyzethez alkalmazkodva szükséges felajánlani a lehetőségeket. 6 év alatti gyermekeknél a fizikai úton történő feszültséglevezetés a legjellemzőbb.

4. Kizökkentés – a hirtelen váltás, a figyelem gyors eltereléséhez nagyfokú kreativitás szükséges a szülő részéről. A lényeg, hogy a megszokott "forgatókönyvtől" eltérően reagálva zökkenti ki a gyermeket.

5. Lehiggadás, az eltávolodás biztosítása – biztosítson megfelelő teret és időt gyermekének, hogy saját tempójában megnyugodhasson.

6. Megnyugtatás – egy kedves hang, egy ölelés, simogatás vagy ölbe vétel, melyek által a gyermek érezheti a szülő higgadtságát, szívritmusát segítheti a megnyugtatást. Egy gondoskodó, támogató szülői jelenlét nem akadályozza meg azt, hogy a későbbiekben megbeszéljék az agresszív tettet.

4 módszer az agresszió kezelésére – közvetlenül utána

1. A történtek megbeszélése – rövid, tömör mondatokban, érzelmeket leíró szavakkal, hitelesen mondja el, hogy mi történt. A cél az ok-okozati összefüggések megismerése, a sorrendiség tisztázása, a történtek hátterének az átbeszélése azért, hogy a hasonló helyzetek felismerésében segítségére legyen a gyermeknek.

2. Konfliktusmegoldási módok tanítása – emlékeztessük a gyermeket a megoldásra azért, hogy a hasonló helyzetre megfelelően reagálhasson.

3. A jó hangulat helyreállítása – ha már megbeszélték a frusztrációs helyzetet, utána következhet az elengedés. Fontos mihamarabb, helyben elintézni a dolgot, a tanulságokat átbeszélni, levonni és a békét helyreállítani.

4. Jóvátétel – segítse szülőként helyrehozni a károkat. A bocsánatkérés kezdeményezése akkor történjen, ha már a konfliktus lecsengett és a gyermek belátta, hogy hibázott és valóban szeretne kibékülni. Ne erőltesse a bocsánatkérést, ha nincs mögötte megbánás. Az okozott károk enyhítésében példát mutathat a gyermekének pl. összeragasztják az eltépett lapot, az eltört játékot megragasztják, megsimogatja a bántott testrészt.

Felhasznált irodalom: Deliága Éva – Lovász Hajnalka: Mit kezdjünk az agresszióval? Pszichológiai útmutató + Indulatkezelő mesék Várkonyi Mária rajzaival

Készítette: Kácsor-Ferkó Enikő, gyógypedagógus-logopédus

Alkalmazott Viselkedéselemzés (ABA) lehetőségei autista és egyéb tanulási vagy viselkedés problémával küzdő gyermekek fejlesztésében

Az ABA (Applied Behavior Analysis), azaz az Alkalmazott Viselkedéselemzés egy olyan, Magyarországon még intézményes háttérrel nem rendelkező tudomány, amely az emberi viselkedés szabályszerűségeit kutatja és elemzi hosszú évtizedek óta. Az alkalmazott viselkedéselemzés célja, hogy azokat a készségeket, amelyek az egyén boldogulásához, elégedettségéhez és társadalmi beilleszkedéséhez szükségesek, minél hatékonyabban tanítsa, azokat a viselkedésformákat pedig, amelyek károsak, veszélyesek és társadalmi beilleszkedést akadályozzák, szociálisan elfogadhatóbb, biztonságosabb viselkedésformákra cserélje a tanuló eszközkészletében.

Ehhez a következő kérdések tanulmányozása szükséges:

• Milyen szabályszerűségek mentén alakulnak ki bizonyos viselkedésformák?
• Hogyan befolyásolja a környezet az egyén viselkedését és fordítva?
• Hogyan történik a tanulás? Mely tényezők befolyásolják a tanítás hatékonyságát?

A viselkedés szabályszerűségei

A legfontosabb alapelv a viselkedéselemzésben annak felismerése, hogy a viselkedés soha nem történik a környezetből (ez lehet külső vagy belső környezet is) érkező előzmények és következmények nélkül. Bármilyen előzmény is vált ki azonban valakiből egy adott viselkedést, nagyon fontos tudni, hogy ezt a bizonyos viselkedést az illető a jövőben attól függően fogja egyre többször, vagy egyre ritkábban választani, hogy közvetlenül a viselkedést követően milyen élmény érte az adott szervezetet.

A következmény fajtái:

• Ha az élmény számára pozitív visszajelzést ad, ha valamit elért vele, ami számára fontos, akkor nagy valószínűséggel a jövőben egyre gyakrabban fogja ezt a viselkedést alkalmazni. Ezt a hatást megerősítésnek nevezzük. A cél, hogy az általunk tanított viselkedésmintát a gyermek a jövőben egyre többször alkalmazza!
• Ha a gyer­meket egy adott viselkedést követően olyan következmény éri, ami számára nem hoz eredményt vagy más okból vis­szatetsző, netán elrettentő, akkor azt a vi­selkedést a jövőben várhatóan egyre ke­vesebbet fogja választani. Ezt büntető hatásnak nevezzük.
• Ha egy korábban megerősített viselkedés után egy­szer csak elmarad a megerősítés, kioltásról vagy más szóval törlésről beszé­lünk. Ezt az eljárást csak akkor használjuk, ha biztosak vagyunk benne, hogy a változást végig tudjuk vinni, miközben mindenki nyugodt és bizton­ságban marad.

A viselkedés lehetséges funkciói:

• figyelem
• kézzel fogható dolgok megszerzése
• kibúvó
• önstimuláció

Problémás viselkedés esetén viselkedés napló kitöltésével és elemzésével sokkal jobban megérhet­jük azon gyermekek viselkedését is, akik még nem tudják szavakkal megindokolni érzelmeiket, cselekedeteiket.

Az ABA tanítási technikái:

• A pairing (azaz párosí­tás) elnevezés azt jelenti, hogy önmagunkat "párosítjuk" a gyermek megerősítőivel, azaz kedvelt tár­gyaival, játékaival és tevékenységeivel. Cé­lunk, hogy a gyermeket tanulásra fogékony, motivált állapotba hozzuk. Azokba a tevékenységbe próbáljunk meg bekapcso­lódni, amelyeket ő választ és örömmel fo­gad. Fontos, hogy úgy érezze, velünk játszani jobb, mint egyedül! Ehhez lényeges, hogy ne tegyünk fel kér­déseket (különösen nem-beszélő gyerekek számára lehet ez frusztráló), ne adjunk uta­sításokat, használjunk leíró, elbeszélő nyel­vet, meséljünk neki arról, amit csinálunk és jelezzük felé, hogy nem várunk el tőle telje­sítményt, elfogadjuk őt annak és olyannak, amilyen. Célszerű a foglalkozásokat pairinggel kezdeni és azzal is zárni, ezzel ugyanis azt érjük el, hogy a gyermek már előre várja a következő foglalkozást.

• Hibamentes tanulás: fontos, hogy eleinte csak olyan taní­tási utasítást adjunk a gyermeknek, aminek a teljesülését azonnal és fizikailag segíteni tudjuk. Ezt követően a gyermeket jutalmazzuk. Ezután hamar megismételjük az eljárást és újra jutalmazzuk a gyermeket. Majd még egy kör következik, de már kevesebb segítséggel. Ezt addig folytatjuk míg a gyermeknek már nem kell segíteni.

Az alkalmazott viselkedéselemzés fontos jellemzője, hogy a terápiás döntéseket mindig valós adatokra kell alapozni felté­telezések, szubjektív vélemények helyett. Az adatgyűjtés elsődleges módja a közvetlen megfigyelés. Ez lesz a kiindulási szint, ennek alap­ján készíthető el az első, írásban is rögzített, a szülőkkel is részletesen átbeszélt fejleszté­si terv. A leg­pontosabb és ezért többnyire a leghatéko­nyabb viselkedés- és fejlesztési tervek ezért mindig a viselkedéselemző szakemberek, a szülők, gondozók, valamint a gyermeket ta­nító, ellátó pedagógusok szoros együttmű­ködésének eredményeképpen születnek.

Felhasznált szakirodalom: Ujhelyi-Illés Orsolya: A MOTIVÁLT TANULÁS TITKAAvagy az Alkalmazott Viselkedéselemzés (ABA) lehetőségei autista és egyéb tanulási vagy viselkedés problémával küzdő gyermekek fejlesztésében "Tenyérnyi csoda" Tájékoztató füzetek 17.

Készítette: Siska Erika (gyógypedagógus)

2026. 02. 16.

A DISZKALKULIA FIGYELEMFELKELTŐ JELEI

A diszkalkulia a tanulási zavarok azon típusa, amely jó intellektuális képességek mellett a matematikai gondolkodást érinti, a gyermek iskolai boldogulását jelentősen megnehezíti, ezáltal pedig az adott tantárgyból lényegesen gyengébb teljesítményt nyújt a többi tantárgyhoz mérten. A matematikai alulteljesítés tartósan fönnáll, járulékos tünetként szorongást, önbizalomhiányt, motivációvesztést okozhat.

A számolási zavar figyelemfelhívó jelei óvodás korban: megkésett beszédfejlődés, makacs pöszeség, fejletlen téri tájékozódási képesség, szegényes szókincs, fejletlen téri- idői orientáció, mozgás- beszéd összerendezetlensége (számlálás-ujjak nyitása)

A diszkalkulia legjellemzőbb tünetei iskoláskorban:

Számfogalom

• Nehezen érti meg, és azonosítja a számok alakját, jelentését, nagyobb/kisebb relációk közti különbséget
• Gondot okoz a mechanikus számlálás, gyakran kihagy vagy megismétel számokat
• Nehezen rendel hozzá számjegyekhez mennyiséget
• Nem értelmezi helyesen a mennyiségeket (pl. nem látja be, hogy 8 több mint 6)
• Nehézséget okoz a számok bontása (pl. 10 = 7 + 3)

Alapműveletek

• Lassú, pontatlan összeadás, kivonás, szorzás, osztás
• Absztrakt gondolkodás fejletlen, eszközhasználatot igényel a műveletvégzés (ujjakkal/számegyenesen számol még felsőbb évfolyamokon is)
• Nem rögzülnek az alapműveletek algoritmusai, sok gyakorlás ellenére
• Gyakran felcseréli a műveleteket (összeadás helyett kivon)
• Gondot okoz a tízes átlépés, és a maradékok megtartása

Számok és jelek

• Számok felcserélése, tükrözése (pl. 6 ↔ 9)
• Rosszul írja vagy olvassa le a számokat
• Matematikai jelek (+, −, ×, ÷) összekeverése
• Számjegyek kihagyása vagy hozzáadása

Idő, pénz, mértékegységek

• Nehezen tanulja meg az analóg órát, időtartamokat
• Gondot okoz a pénzzel való számolás, visszajáró pontos kiszámolása
• Mértékegységek (cm–m, dl–l) nehéz megértése
• Nem tudja jól megbecsülni a mennyiségeket
• Problémát jelent menetrendek, táblázatba rendezett adatok értelmezése

Memória és gondolkodás

• Gyenge munkamemória számolás közben
• Nehézséget jelent telefonszámok fejbentartása
• Gondot jelent a becslés
• Szöveges feladatok megismétlése, értelmezése különösen nehéz
• Nehézségek a matematikai szabályok alkalmazásában

Érzelem és viselkedés

• Szorongás, motivációvesztés
• Alacsony önbizalom
• Frusztráció, sírás, düh matematikai feladatoknál

Összeállította: Nuszer Éva gyógypedagógus

A SZELEKTÍV MUTIZMUS

A szelektív mutizmus olyan viselkedésben megnyilvánuló zavar, amely bizonyos társas, szociális helyzetekben a beszéd teljes hiányával jellemezhető, míg más szituációkban a folyamatos, kifejező beszéd teljesen ép, megtartott. A legtöbb esetben az iskolakezdést megelőző időszakban, 4-5 éves korban kezdődik.

A diagnózis kritériumai:

• Bizonyos szociális helyzetekben a megszólalás következetes elutasítása, miközben más szituációkban a gyermek beszél.
• A zavar kihat a nevelési vagy foglalkozási teljesítményre vagy a szociális kommunikációra.
• A zavar időtartama legalább egy hónap (nem korlátozódik az iskolakezdés első hónapjára).
• A megszólalás hiánya nem tulajdonítható az adott szociális helyzetben szükséges beszélt nyelv ismerete hiányának, vagy nem kellő ismeretének.
• A zavar nem magyarázható jobban kommunikációs zavarral (pl. dadogással), és nem kizárólag átfogó fejlődési zavar vagy egyéb pszichotikus zavar folyamán fordul elő.

A támogatás alapelvei:

• Minden beavatkozás nagyfokú türelmet, fokozatosságot, óvatosságot és tapintatot kíván meg a gyermekkel kapcsolatban álló ismerős és idegen személyektől.
• A beszéd erőltetése nem segít.
• Fontos a gyakori szülői elismerés, dicséret a gyermek mindennapjaiban, kiemelkedő képességeinek kamatoztatásában.
• Apró változásokra apró jutalmak, pozitív reagálások szükségesek.
• Fontos a szorongás oldása, nem biztos azonban, hogy ez lesz a kulcsa a megszólalásnak. A mutizmus rögzült stratégia lehet a szorongással való megküzdésben, ami még megerősítést is kaphat a gyermek helyett beszélő családtagtól.
• Célszerű olyan alkalmakat keresni, ahol a gyermek intézményen kívül lehet együtt társaival.
• Szükséges az intézmény részéről a kétszemélyes szituációk teremtése és a pozitív diszkrimináció előtérbe helyezése.

Tisztelettel megkérjük a nevelési-oktatási intézmények pedagógusait, hogy körültekintően járjanak el a felismerés és az óvodai-iskolai intervenció során egyaránt. Ne erősítsék a "nem beszélés" tünetét és ne várják el a gyermektől a mindenáron megszólalást. Fontos azonban a pozitív megerősítés és a kommunikációs helyzetek teremtése attól függetlenül, hogy nem szavakkal történik. Nagyon fontos szempont annak mérlegelése is, hogy rendelkezik-e az elvárt nyelvi kompetenciákkal (megértés, produkció) a gyermek, vagy sem, az utóbbi esteben ugyanis nem mutizmus áll a probléma hátterében. A szülők számára javasoljuk a produkáltatás elkerülését és a nyugodt, kiegyensúlyozott, nyelvi ingerekkel teli környezet biztosítását.

Felhasznált irodalom: Kuncz Eszter: A szelektív mutizmus felismerése A tünetegyüttes differenciáldiagnosztikai feldolgozása két eset tükrében (Szakszolgálati füzetek 2007.)

Készítette: Módyné Cselényi Mónika (logopédus-gyógypedagógus)

Kemecse, 2025. 12. 09.

könyvajánló

Bojti Andrea: A magabiztos szülő

(Open Books kiadó, 2023.)

Szülőnek lenni a legszebb és egyben a legnagyobb aggodalommal teli szerep, amely egy felnőtt ember életében eljön. A szülőség, az ezzel kapcsolatos nézőpont az elmúlt néhány évben, évtizedben változáson ment keresztül. Sohasem volt könnyű feladat szülőnek lenni egyetlen korban sem, egyetlen generációnak sem. Ebben a rendkívül felgyorsult világban még nehezebb jól felnevelni egy gyermeket. Minden korban voltak nehézségek (pl. háborúk, járványok), voltak társadalmi elvárások. A mai világban egy kattintásra információk sokaságához jut egy szülő, ha bizonyos témában elakad vagy éppenséggel megkérdőjelezi saját kompetenciáját és nevelési elveit. Az információk tengerében azonban fontos, hogy hiteles szakembertől érkezzenek a kérdéseinkre a válaszok. Az elvárások rendkívül nagyok a szülőkkel szemben. A görcsössé váló jól akarás közepette azonban azt gondolom, hogy fontosak a szabályok, a keretek, amelyek a mindennapokat meghatározzák. Erről is ír A magabiztos szülő c. könyvében Bojti Andrea, klinikai gyermek- és ifjúságpszichológus. Az "elég jó szülő" fogalmát is kiemeli. Főként kisgyermekkorban, de akár a későbbi életszakaszokban is a szülői minta a legfontosabb a gyermek számára. A szülői szerepek, nevelési elvek ismertetésén túl életszakaszokra lebontva támogatja a szülőt, ha kételkedne abban, hogy gyermeke életkorának megfelelően viselkedik-e, reagál-e egy-egy szituációra. Az elméleti rész mellett a gyakorlati tapasztalatok átadása is szempont volt a szerző, a klinikai gyermek- és ifjúságpszichológus számára. Jó szívvel ajánlom ezt a szakirodalmat minden szülő és leendő szülő számára, aki szeretné tudni és érteni, hogy hogyan tudja gyermeke fejlődését támogatni.

Kemecse, 2025. május 5. 

Kácsor-Ferkó Enikő gyógypedagógus-logopédus, tagintézmény igazgató helyettes

Deliága Éva: A szemnek láthatatlan

(Mi állhat a gyerek viselkedése, tünete hátterében?)

Kulcslyuk Kiadó, 2020.

A gyermeknevelés bárki is állítja az ellenkezőjét, nehéz és buktatókkal teli. Az ismeretek és tapasztalatok hiánya legalább annyira nehezítheti a problémás helyzetek megoldását, mint az információk áradata. Minden szülő szereti a gyermekét, igyekszik a tőle telhető legjobb és leghatékonyabb eszközöket használni a gyermeknevelés kríziseiben, de vajon kellő gyakorlattal rendelkezik-e a birtokába jutó tanácsok (FB, szomszédasszony, családtagok, barátnők, újságok, könyvek) mérlegelésében. Ehhez kiváló útmutatós és szemléletformáló kiadvány Deliága Éva tanácsadó szakpszichológus könyve, mely nem csupán rendet tesz az információk sűrűjében, hanem gyakorlati és konkrét tanácsokat is ad. Sokszor úgy gondoljuk egyedül minket érint egy-egy probléma, ennek súlyát érezzük is magunkon. A szerző célja, hogy a könyvet elolvasó szülő biztonságosabban meg tudja ítélni, mi állhat a gyermeknél tapasztalt viselkedés, vagy tünet hátterében. Kapjon továbbá hasznos eszközöket az elakadásai feloldásához, a harmonikusabb szülő-gyermek kapcsolat kialakításához. Fontos törekvése továbbá jelezni azokat az eseteket, amikor a szakember felkeresése nem halogatható.

A konkrét gyermeknevelési helyzetek és dilemmák bemutatása során minden szülő magára és a családja helyzetére, gyermeke aktuális nehézségére ismerhet rá, közben megértheti a tünethordozás mögött álló okokat, csökkentve ezzel a saját maga feszültségét, melyet dilemmái szülnek. Nagy örömmel tapasztaltam, hogy-többek között- az engedékenység, szabálytartás és szabálykövetés témát is érinti a szerző, megerősítve a szülőket abban, hogy a szabály, annak ellenére, hogy időnként nehéz követni, biztonságot és nem röghöz kötöttséget ad. A szülő tapasztalatokkal bíró, irányító személy, aki szenzitíven ráhangolódva gyermeke jelzéseit bizonyos kérdésekben döntést hoz, nem pedig a gyermekére bízza azt.

A kiadvány végig követi az elakadási pontokat téma és életkor szerint, így széles spektrumot érintve kapunk feloldást szülőként az elakadásaink okozta bűntudat tekintetében.

Kemecse, 2025. április 16. Módyné Cselényi Mónika gyógypedagógus-logopédus, tagintézmény igazgató

Yvonne Kort: Az egészség a szájban kezdődik

Scolar Kiadó 2019.

Logopédusként feladataim közé tartozik a beszédszervek állapotának vizsgálata, ezért szeretném felhívni a szülők figyelmét a járásunkban nagyon nagy számban tapasztalt szájápolási problémákra. A gyermekek tejfogazata többségben elszuvasodott, elhalt, vagy sötétre színeződött csonkok, amelyek megelőzésében a szülőknek nagy szerepe van. A rendszeresen ápolt tejfogazat biztosítja a maradó fogak helyét, elősegíti a tisztább hangok képzését, valamint elősegíti a jó emésztést is.

Yvonne Kort - elismert szájhigiéniai szakember - könyvében holisztikusan tekint a szájápolás fontosságára, amely az egész testünk egészségére nagy hatással van. A biológiai folyamatok leírásán túl ápolási tippeket és érdekességeket is megfogalmaz a szerző. Legfőbb szájápolási tippjei a következők:

1. Figyelj a szád tisztaságára!

Naponta kétszer moss fogat, és egyszer tisztítsd meg a fogközeidet is interdentális fogkefével vagy fogselyemmel. Három havonta cserélj fogkefét! A fogzománc a szervezetünk legkeményebb anyaga, és ahányszor iszunk vagy eszünk valamit, puhulni kezd.

2. Nyitsd ki a konyhaszekrényeket!

A szájban előforduló gyulladások hatékonyan kezelhetőek sós vizes öblögetéssel, valamint fájdalomcsillapító hatása is van. A fogszuvasodásért felelős baktériumok szódabikarbónától elpusztulnak, ezért ritkán moss vele fogat, vagy készíts belőle szájvizet! Öblögetés olivaolajjal, kókuszolajjal, szezámolajjal teafaolajjal, aloe verával, ezen kívül több gyógynövényt is felsorol a szerző.

3. Engedd lélegezni a szád!

Az aktív oxigén nagyon fontos a szervezetnek, valamint a szájban található jó baktériumoknak. A gyakori szellőztetés és növények az otthonodban, valamint a szabadban töltött idő segítenek a szájflórád egészségének, megfelelő orrlégzés mellett!

4. Gondoskodj a megfelelő folyadékmennyiségről!

A víz fontos építőeleme a fogaknak is, és az egész szervezetünk számára a legfontosabb folyadékforrás. A zöldség és gyümölcsfogyasztással szintén pótolod a tested folyadékszükségletét.

5. Szeresd a baktériumaidat!

Rostban gazdag étrenddel egyensúlyban tarthatod a száj és bélbaktériumaidat, a probiotikus ételek pozitív hatással vannak a fognyakra, és a fogínygyulladás is csökken általuk.

6. Tápláld a szád!

Az egészséges fogsor valamint az általános jólétünk egyik kulcsa a változatos táplálkozás, a szád egészségét főként C és D vitaminokkal segítheted!

7. Kerüld a káros anyagokat!

Bizonyos tápanyagok gátolják a szájápoláshoz (is) szükséges vitaminok és ásványi anyagok felvételét, erről részletesen ír a szerző.

8. Fékezd meg a benned rejlő édesszájút!

A szád egészségére negatív hatással van a rostot nem tartalmazó cukrok mértéktelen fogyasztása.

9. Kezeld a stresszt!

A stresszes életmód tönkreteszi a fogainkat, mindezek csökkentésére a könyvben több tanácsot kaphatunk.

10. Aludj eleget!

A mélyalvásban regenerálódik a testünk, ezért nagyon fontos, hogy ne sajnáljuk magunktól a minőségi alvást sem. Ha erős az immunrendszerünk, hamarabb gyógyulnak a szájban lévő gyulladások, afták is.

Fontosnak tartom, hogy a gyermekeket már az első foguk megjelenésétől szoktassuk a helyes fogápolási napi rutinhoz, kontrolláljuk az édességfogyasztást, ne adjunk cukros, szénsavas üdítőitalokat, étkezés közben ne használjuk közösen evőeszközt gyermekünkkel, valamint probléma esetén ne féljünk szakember segítségét kérni!

Fekete-Hankószky Enikő logopédus

ESZKÖZÖK ÚJRAHASZNOSÍTOTT ANYAGOKBÓL

HASZNOS TANÁCSOK A MÉDIAHASZNÁLATTAL KAPCSOLATBAN

Médiahasználat, képernyőidő

Szívből ajánlom a szülők figyelmébe a "kütyük" használatról szóló tartalmas és tanulságos cikket.

Vekerdy Tamás évtizedeken át számos hasznos tanáccsal látta el a szülőket, hogy túljussanak a gyermeknevelés nehézségein. A szülők figyelmébe ajánlanám Vekerdy Tamás tanácsai a gyerekkori képernyőhasználathoz című cikkét, ami a NŐK Lapja 2024/04/07. számában jelent meg és az interneten is elérhető a következő linkre kattintva.

https://www.noklapja.hu/retro/2024/04/07/vekerdy-tamas-nok-szamitogep-akarat-tanacs/

Napjainkban egyre többet vitatott téma, hogy milyen hatással van gyermekeink fejlődésére a képernyőhasználat és káros testi és idegrendszeri hatásairól is számos információt kapunk.

Pszichológusok is hangsúlyozzák, hogy a korlátlan képernyőhasználat mennyire káros a gyermekek éretlen idegrendszerére, akik arra vannak kihegyezve, amit a digitális világ ad: gyors váltások, színes képek, hanghatások, azonnali jutalom.

Vekerdy Tamás is abban látja a képernyőhasználat veszélyét, hogy a nagymozgásigényű gyermeket szinte lebénítja:

• csak ül a képernyő előtt, holott mozogva ismeri meg az őt körülvevő világot, ismereteket, tapasztalatokat szerez
• a látott kép leállítja a fantázia működését, a belső kép készítését, amiben a tapasztalatait kellene feldolgozni
• tárgyi kapcsolatot helyez a személyes kapcsolatok helyére, holott a gyermek önbizalma, kapcsolatteremtő képessége a személyes kapcsolatokban erősödik

Fejlesztőpedagógusként az a meglátásom, hogy a képernyő önmagában nem rossz, sőt a mindennapi életünk része lett, de tudnunk kell okosan használni, vagyis ne a "kütyüzés" irányítsa a gyermekeink mindennapjait, hanem mi szülők határozzuk meg, hogy mit-mikor és mennyi ideig kötheti le az eszköz a gyermekünk figyelmét.

De mielőtt a gyerekeinknél korlátozzuk az eszközhasználatot, előtte mi magunk is tegyük le a kezünkből a mobiljainkat, nézzünk a gyermekünk szemébe és beszélgessünk vele, tanítsuk meg őt más eszközöket használni pl. közös meseolvasás, rajzolás, társajáték, mozgás a szabadban és öleljük meg naponta többször gyerkőcünket, hogy érezze szeretetünket.

Kemecse, 2025. május 5. Madácsiné Suskó Márta

fejlesztő pedagógus

Az érzelmi intelligencia fejlesztésének lehetőségei óvodás korú gyermekeknél

Az érzelmi intelligencia az a képesség, amely lehetővé teszi, hogy felismerjük, megértsük és szabályozzuk saját érzelmeinket, valamint hatékonyan viszonyuljunk mások érzéseihez. Ez nem csupán az érzelmek (düh, szorongás) tudatos kezeléséről, személyes jólétünkről szól, hanem társas kapcsolatainkat, életvezetési, konfliktuskezelési képességeinket, és kommunikációs készségeinket is befolyásolja. A magas érzelmi intelligenciával rendelkező emberek könnyebben kezelik a stresszt, jobban alkalmazkodnak a kihívásokhoz, és erősebb kapcsolati hálót építenek ki. Az alacsony érzelmi intelligencia jelei gyermekkorban több területen is megmutatkozhatnak, a társas kapcsolatokban, érzelemszabályozásban és kommunikációban.

Figyelemfelhívó jelek:

· Az érzelmek kifejezésének nehézségei – A gyermek nem tudja szavakkal kifejezni, mit érez, vagy gyakran összezavarodik az érzelmeivel kapcsolatban.

· Gyakori dühkitörések vagy hisztik – Nem tudja megfelelően kezelni a frusztrációt, gyakran túlzottan reagál apró problémákra.

· Empátiahiány – Nem veszi észre mások érzéseit, nem törődik azzal, ha valaki szomorú vagy dühös.

· Gyenge társas készségek – Nehezen barátkozik, gyakran kerül konfliktusba kortársaival, nem érti a társas helyzeteket.

· Impulzív viselkedés – Nem tudja kontrollálni az indulatait, meggondolatlanul cselekszik anélkül, hogy figyelembe venné a következményeket.

· Fokozott szorongás vagy visszahúzódás – Nehezen kezeli a változásokat, új helyzetekben szorongóvá vagy zárkózottá válik.

· Nehezen fogadja a kritikát – Ha valaki kijavítja vagy visszajelzést ad neki, könnyen megsértődik.

Az érzelmi intelligencia fejlesztésének lehetőségei óvodás korban:

1. Érzelmek felismerése és megnevezése

• Beszélgetések az érzelmekről, pl. "Mit érzel most? Miért vagy szomorú/vidám/mérges?"
• Tükrös játékok, ahol a gyerekek arcukat nézve utánoznak különböző érzelmeket.
• Érzelemkártyák vagy képeskönyvek használata az érzelmek felismeréséhez.

2. Mesék és történetek feldolgozása

• Olyan mesék olvasása, amelyekben a szereplők érzelmekkel küzdenek, majd közös megbeszélés, "Mit érzett a szereplő?" kérdésekkel.
• Bábozás vagy dramatizálás, ahol a gyerekek különböző érzelmeket jelenítenek meg.

3. Játékos helyzetgyakorlatok és szerepjátékok

• Szerepjátékok, ahol a gyerekek különböző szituációkat játszanak el (pl. barát segítése, konfliktus megoldása).
• "Mi lenne, ha...?" játékok, ahol különböző érzelmi helyzetekre keresnek megoldásokat.

4. Empátia és társas készségek fejlesztése

• Együttműködést igénylő csapatjátékok.
• Mások érzelmeire való ráhangolódás gyakorlása, pl. "Mit gondolsz, hogy érezheti magát a barátod?"

5. Önszabályozás és stresszkezelés

• Légzőgyakorlatok és relaxációs technikák (pl. mély levegővétel "lufi fújás" módjára).
• Nyugtató sarok kialakítása, ahol a gyermek megnyugodhat, ha zaklatott.

6. Pozitív megerősítés és érzelmi támogatás

• A gyermek érzelmeinek elfogadása és visszatükrözése, pl. "Látom, hogy mérges vagy, megértem."
• Dicséret és bátorítás az érzelmek megfelelő kifejezéséért.

Kemecse, 2025. május 5. Nuszer Éva gyógypedagógus

A gyermekek beszédfejlődése- 13+1 azonnal használható tipp gyermeked beszédfejlesztéséhez!

A beszédfejlődés a gyermek életének egyik legizgalmasabb és legfontosabb szakasza. Szülőként nagyon gyakran merül fel a kérdés: Mikor kezd el beszélni a gyermekem?

Az, hogy a babák mikor kezdenek el beszélni, nagyban függ az egyéni fejlődéstől, de általában bizonyos mérföldkövek mentén haladnak előre. A beszédfejlődés alapvető szerepet játszik a gyermek társas kapcsolatainak, így személyiségének kialakulásában. A beszédfejlődésben elmaradást mutató gyermekkel a kortársai nem vagy nehezen alakítanak ki kapcsolatot, így nehezen barátkoznak velük. Mit is tud tenni a szülő, hogy gyermeke beszédfejlődését segítse?

A szülők figyelmébe szeretném ajánlani Szabó Szilvia " A gyermek beszédfejlődése- 13+1 azonnal használható tipp" című cikkét, amelyben nagyon jó alkalmazható beszédfejlesztő tanácsokat ajánl a szülők számára. Ezek összefoglalva a következők:

· Napirend és rendszeresség legyen gyermeked életében.

Mivel a kisgyermeknek még nincs időérzéke, így a rendszeresség ad számára biztonságot, így érzékeli, hogy rendben van az őt körülvevő világ.

• Vezess babanaplót! / mikor kezdett el kúszni, mászni, mikor indult el, hangadó megnyilvánulásai mikor, melyek voltak? /

Ezek a szakemberek számára nagyon fontos adatok, a szülők számára pedig kedves emlékek lesznek később.

· A beszédfejlődésben alapvető fontosságú a meghitt anya-gyermek kapcsolat.

Figyelmeddel jelezd gyermekednek, hogy várod a megnyilatkozásait! A családi légkör elfogadó, szeretetteljes, közös élményekkel teli legyen.

· A közös tevékenységeiteket, a játékot, a napi teendőket mindig kísérd beszéddel!

Ismételd meg a neveket, eseményeket, mindent nevezz meg, mutasd meg! Dicsérd, motiváld gyermeked a beszédre!

· Nyújts megfelelő beszédpéldát!

Egyszerű, rövid mondatokban, lassú tempóban beszélj, hiszen a gyerekek az ingerekre lassabban reagálnak.

· A közösség szerepe a beszéd indulása szempontjából meghatározó!

Hiszen más közegben más és más ingerek érik gyermeked. Ha bölcsibe nem jártok, akkor keress játszóházat vagy alakítsatok ki közös csoportot más szülőkkel együtt a környéketeken

· Énekeljetek, mondókázzatok sokat együtt!

Nézegessetek együtt mesekönyveket, mesélj gyermekednek kedves, egyszerű történeteket.

· Cumit minél előbb hagyjátok el!

A cumi eltorzítja a szájpadlást, a fogakat, beszédhibákat okoz, később számos probléma okozója (fogorvos, fogszabályzó).

· Lényeges a gyermek beszédére való korrigált visszajelzés!

Ha gyermeked bizonyos hangot, szót vagy mondatot helytelenül ejt, úgy korrigáld, hogy nem mondod, hogy rosszul mondta, csak helyesen megismétled. A rendszeres kritika károsan hat a személyiségfejlődésre. Mindig válaszolj a gyermek kérdéseire!

· Végezzetek játékos, hallási figyelemfejlesztő gyakorlatokat!

Hangszerek, állathangok, környezeti zajok felismerésével, utánzásával. Az állathangok utánzása együtt amúgy is jó móka!

· Amennyiben a gyermeked csak mutogatással fejezi ki magát: ne tegyél úgy, mintha nem értenéd!

Mivel ennek a következménye, hogy gyermeked elveszítheti beszédkedvét. Viszont az sem helyes, ha mindent megértesz csak és kizárólag a mutogatás útján, mert így nem lesz motiválva a beszédre. Tehát itt meg kell találnod az egyensúlyt….

· Kérd védőnő, logopédus vagy Korai Fejlesztő Központ segítségét, amennyiben úgy véled, hogy gyermeked beszéde nem megfelelően fejlődik.

· Sok, sok, leginkább rengeteg mozgás!

+1. Bölcső a kicsiknél.

A ringatásnak egy nagyon fontos funkciója van: mivel a mozgás, a beszéd, az idegrendszeri érési folyamatok kölcsönhatásban vannak, így a bölcső ringató mozgása segíti gyermeked egyészséges fejlődését.

A teljes cikk az alábbi linken érhető el:

https://szilvia-logopedia.hu/hu/blog/post/gyermek-beszedfejlodese-13+1-azonnali-tipp?gad_source=1&gad_campaignid=22530446296&gbraid=0AAAAACx-U620wfnYVJJpROCpQbVWmm_2v&gclid=Cj0KCQjwlYHBBhD9ARIsALRu09pqcInmkUEwP1FLZILs8cIT-0XmJ1-1fdl7puWVmb_Cuw5TnS1tG6saAvxtEALw_wcB

Kemecse, 2025.05.09.                                                                                   Békésiné Csonka Anita

                                                                                                                                         logopédus